Káld / Falutörténet

Falutörténet

A megye keleti részének déli felében, a 84-es főút mentén található a falu, Sárvártól 14, Celldömölktől 21, a megyeszékhelytől pedig 42 km távolságra. A Káld falunév puszta személynévből ered, magyar névadással. Cald, Calud török eredetű Kál személynévből képződött. Más magyarázat szerint Qaldi személynév is rejlik benne. A Kál öreget jelent, a Qaldi, azt hogy megmaradt ( még nem halt meg). Községünk névadója Árpád egyik unokája, levente fia volt, Kál- horka méltóságot viselt és birtokolta a balatonfelvidéki „Káli-medencét” is. Szállásterületként kapta ezt a mezőt, amelynek pedig ő a nevét kölcsönözte, így kapta a község a Káld nevet. Azon a területen, mely most a káldi határt képezi, a történelem folyamán az alábbi nemes földesúri családok éltek: Belkus, a Sárvári Váruradalom mindenkori ura, a Páris alapította Káldy, a Severed alapította Káldy, Marczellfalvi, Kámi, döbröntei Himfy, Gordovai, Uky, Széky, Csányi, Sághy, gulácsi Farkas, Róhrel, Lánci-Búza, monyorókeréki Ellerbach, gróf Erdődy, és a Batthyány- család hercegi ága. A régió időkben a legtöbb településnek az volt a sorsa, hogy az ellenség elöli rejtőzködés miatt, változtatni kellett a helyét. E község sem ezen a helyen volt. 1530-32. táján a törökök közeledtének a hírére, elődeink állataikkal és ingóságaikkal itt bújtak meg, mert akkor ezt a területet sűrű erdő borította. A törökök Káldot porig égették. Tehát Káld több mint 470 éve áll ezen a helyen. A felső-káldiak az északi részen, az alsó-káldiak a déli oldalon kezdtek el építkezni. A két falu mezsgyéjét két sziklatömbbel jelölték meg, amiket 1938-ban eltávolítottak. 1535 táján, a jelenlegi templomunktól északi irányban 20 lépésnyi távolságra, építettek egy kicsi templomot, aminek tornya is volt. Védőszentje ennek is úgy, mint annak amit a törökök leromboltak, Szent Kozma és Domján lett. A templom körül temető volt 1781-ig. Azóta van a jelenlegi helyen a sírkert. Esztei Ferdinánd modenai uralkodó 1805-ben megvásárolta a Sárvári Váruradalmat, Káldon is földesúr let, ezzel a lehetősége nyílott arra, hogy egy „Beszálló Vendéglőt” alapítson. 1877-ben a község nagyobb része leégett, a kár felmérhetetlenül nagy volt. Az első világháborúban községünkből, 218 fő vonult hadba. 1919-1920-ban spanyolnáthajárvány szedte áldozatait. A második világháború idején német katonai egységek 1941. március havában jelentek meg Káldon először, amikor Jugoszláviába vonultak. 1945. március 27-én „német megszállók” mentek, helyükbe a „szovjet megszállók” jöttek.




Megosztás
« Vissza az előző oldalra!

Káld Község Önkormányzata - Magyar